,,Egy különös dolog, amit a kézilabda nyújt neked, hogy tudod, mindig veszélynek vagy kitéve. A sebesülés veszélye, az elbukás veszélye. Ez az életed részét képezi, és neked mindkét arcodat, a szakértőt is, és a rideg magatartást is el kell dobnod magadtól."
Kézitöri
A kézilabda alapvetőleg az őskorig vezethető vissza, a kialakulását tekintve. De ez egy hosszú és unalmas történet, és szerintem nem sok mindenkit érdekel. Ezért térjünk át ,,napjainkra".
A játék az újkorban látványos fejlődésnek indult. Ekkor váltak nyílvánvalóvá a kézilabdázás jellegzetes vonásai, hiszen felgyorsult a különböző sportágak specializálódása. Három egymáshoz hasonló játék alakult ki, ezek a dán handboold, a cseh hazena és a német torball. A játékok nagyon híresek voltak Európában, de mivel a szabályaik különböztek, nem volt lehetőség nemzetközi tornák szervezésére. Így alakult ki a nagypályás kézilabda.
Magyarországon Cséfay Sándor nevéhez fűződik a sportág megjelenése.
A skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, a szabályok módosításával teremben kezdtek játszani, hiszen az időjárás gyakran gátat vetett a sportolásnak. Így lett kispályás kézilabda a játék neve.
A sportág Magyarországon is fejlődött, ezt bizonyítja, hogy az 1949-es Budapesten rendezett nagypályás, illetve az 1965-ös németországi kispályás világbajnokságon, válogatottunk első helyen végzett.
Napjainkban ezt a rendkívűl népszerű sportágat már több, mint 10 000 000-an űzik versenyszerűen.
Alapszabályok
A játéktér
A kézilabdát 20x40 méteres pályán játsszák, amelyhez hozzátartozik még az oldalvonalak mentén 1 méteres, az alapvonalak mentén 2 méteres biztonsági sáv.
Vonalak
Kapuelőtér: a két kapu előtt található, folyamatos vonallal körbevett rész. Ezt a vonalat a kapunktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé.
Szaggatott szabaddobási vonal: minden pontja a kaputól 9 méterre van felfestve.
Bűntetődobó vonal: a kaputól 7 méterre található, innen dobják a játékosok a böntetőt. Párhuzamos a gólvonallal.
Gólvonal: A két kapufa mögött van. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
Kapus-határvonal: 15 centi hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
Középvonal: a pályát kát egyenlő területű térfélre osztja, akét oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
Oldalvonal: a pálya hosszabb oldala.
Alapvonal: a pálya rövidebb oldala.
Cserevonal: az oldalvonalra merőleges, a zsűriasztal és a kispad között található. Itt kell cserélni.
Játékidő
Egy felnőtt mérkőzés rendes játékideje 2x30 perc, 15 perces szünettel. Hosszabítás Esetén 2x5 perc. A fiatalabb korosztályok rövidebb meccseket vívnak: 8-12 év: 2x15 perc, 12-16 év: 2x25 perc.
A kézilabda-csapat
Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum 7 játékos tartózkodhat, atöbbiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a mezőnyjátékosoktől eltérő mezt visel.
Mezőnyjátékosok
A csapat mezőnyjátéksainak egységes öltözéket kell viselniük, aminek az ellenfelétől világosan el kell különülnie. A játékosok nem viselhetnek olyan tárgyat magukon, ami veszélyeztetei a saját vagy a versenytársaik épségét.
A mezőnyjátékosok kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhetnek a labdába, de ilyen módszerekkel is legfeljebb csak 3 másodperig érinthetik. Labdával a kézben, lepattintás nélkül, maximum 3 lépést lehet megtenni.
Mezőnyjátékosok:
jobbszélső
jobbátlövő
irányító
balátlövő
balszélső
beálló
Kapusok:
A kapus az egyetlen játékos, aki a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. A hatos vonalon kívül nem ütközhet az ellenfél játékosával, ezért végleges kiállítás jár.
Magyar férfi kézilabda-válogatott eredményei
Világbjnokság
Legjobb eredmény: 2. hely (1986)
Európa-bajnokság
Legjobb eredmény: 6. hely (1998)
Nyári olimpiák
Legjobb eredmény: 4. hely (1936, 1980, 1988, 2004, 2012)